Az idős asszony megjátszotta a halálát, hogy megtudja, melyik gyermeke méltó az örökségére – Megható történet
Bartos Ágnes, egy 83 éves asszony, négy gyermeket nevelt fel élete során. Miután férje, András évekkel ezelőtt elhunyt, a gyerekek felnőttek, és saját életüket kezdték élni. Ágnes azonban fájó szívvel tapasztalta, hogy a gyermekeit egyre kevésbé érdekli az érzelmi kötelék, helyette inkább az anyagi javakra koncentrálnak.
A távolság fájdalma
Ágnes mindig arra tanította gyermekeit, hogy legyenek kedvesek, empatikusak, és értékeljék a családot. Mégis, ahogy teltek az évek, egyre ritkábban hallott felőlük. Amikor szembesítette őket ezzel, különböző kifogásokat hoztak fel:
- „Rengeteg a munka, anya” – mondta a legidősebb fia, Balázs.
- „Épp hívni akartalak, csak elfelejtettem” – mentegetőzött Eszter, a második legidősebb gyermek.
- A legfiatalabbak, László és Mária, szintén a munka és a külföldi kiküldetések miatt nem keresték.
Bár Ágnes értette, hogy a gyerekei elfoglaltak, fájt neki, hogy nem szakítanak időt arra, hogy meglátogassák vagy legalább telefonon beszéljenek vele.
Egy különös terv születése
Egy nap Ágnes elkeseredettségében osztotta meg érzéseit barátnőjével, Katával:
– Nem értem, miért nem akarnak időt tölteni velem. Egyre rosszabb a helyzet, és nem tudom, hogyan döntsem el, ki érdemli meg az örökségemet.
Kata ekkor előállt egy szokatlan ötlettel:
– Játszd meg, hogy meghaltál, és figyeld meg, hogyan reagálnak! Ez megmutatja, ki igazán törődik veled.
Ágnes eleinte tétovázott, de végül úgy döntött, megpróbálja. Egy-két nappal később szívinfarktust „szimulált”, és kórházba került – legalábbis ezt hitték a gyerekei. Pár nap múlva értesítést kaptak, hogy édesanyjuk „elhunyt”.
Az örökség csábítása
A gyerekek azonnal hazautaztak, hogy megbeszéljék az örökség elosztását. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy a pénz és az ingatlanok felosztása fontosabb számukra, mint a gyász.
– Nem hiszem el, hogy anya halála után is csak az örökségről tudtok beszélni! – kiáltott Mária, aki egyedül próbált érzelmesen megközelíteni a helyzetet.
Ekkor Kata belépett a szobába, és közölte, hogy eljött az ideje, hogy búcsút vegyenek édesanyjuktól. Egyenként hívták be őket Ágnes szobájába, ahol egy meglepő fordulat várta őket: az édesanyjuk élve fogadta őket.
A találkozások tanulsága
Balázs, az első, aki belépett, nem értette a helyzetet:
– Anya, ez hogy lehet? Miért játszottad meg a halálodat?
Ágnes elmagyarázta, hogy szeretné látni, ki törődik igazán vele, és Balázsnak is felhívta a figyelmét arra, hogy az életben nem a pénz a legfontosabb.
Hasonló beszélgetések zajlottak le Eszterrel és Lászlóval is. Mikor Mária belépett, azonnal sírva fakadt és átölelte az anyját:
– Azt hittem, örökre elveszítettelek!
Ágnes számára egyértelművé vált, hogy Mária az, aki leginkább törődik vele, de nem akarta kizárni a többi gyermekét sem az örökségből.
– Mindannyiótokban hiszek – mondta később. – Ez a tapasztalat talán segít, hogy jobban értékeljétek egymást és a családot.
Új kezdet
A történtek után a gyerekek megfogadták, hogy több időt töltenek édesanyjukkal. Hétvégenként látogatták, az ünnepeket pedig együtt töltötték, amitől Ágnes szíve megtelt örömmel.
Tizenöt évvel később, amikor Ágnes tényleg eltávozott, az örökséget igazságosan osztották el, ahogyan megígérte. A gyerekek pedig közösen döntöttek úgy, hogy édesanyjuk emlékére egy menedékházat építenek rászorulók számára, hogy a szeretet és az összetartozás üzenetét továbbadják.
Tanulságok
- A család az egyik legnagyobb kincs. Ágnes csak arra vágyott, hogy több időt töltsön gyermekeivel. A történet arra emlékeztet, hogy értékeljük szeretteinket, amíg lehetőségünk van rá.
- Néha a szokatlan módszerek működnek. Az édesanya terve bár különös volt, végül egyesítette a családot.
Oszd meg ezt a történetet, hogy másokat is inspiráljon!
