Emlékszel még, amikor tényleg esett a hó? – Az 1987-es tél emlékei
Emlékszel, amikor még valóban havazott, és a télnek igazi varázsa volt? Az 1987-es hóesés különleges időszak volt, amikor a gyerekek és felnőttek egyaránt élvezték a telet anélkül, hogy aggódniuk kellett volna az autók elakadásán vagy a riasztások miatt. Az emberek élték az életüket, és a hóesés inkább örömöt, mint gondot jelentett.
Amikor a hó örömöt hozott, nem problémát
Az 1987-es nagy havazás emlékei sokunkban élénken élnek. Akkoriban nem volt megszokott, hogy azonnal pánikba essünk, ha esett a hó. „Emlékszem, hogy a házból is alig tudtunk kijönni, én például három napig iskolába sem mentem. De szánkózni, azt igen!” – meséli sokunk élményeit egy visszaemlékezés. Nem panaszkodtunk, hogy nem tudunk közlekedni, hanem kihasználtuk a havazás nyújtotta örömöket.
A téli szórakozás emlékei
A szánkózás, hógolyózás és a csípős hideg mind hozzátartozott a télhez. „Mi, gyerekek még ennek is örültünk, és Anyuék is, mert jókat szánkóztunk és hógolyóztunk. Teljesen kipirult az arcunk, csípte a hideg, de a csősapka fantasztikus volt ilyenkor.” Ezek az egyszerű, de annál boldogabb pillanatok ma is nosztalgiával töltenek el minket.
A közlekedés sem állt meg
Érdekes módon, annak ellenére, hogy nagy hó esett, az élet nem állt meg. „Érdekes, még a buszok is közlekedtek… Meg mi emberek is.” Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy nagy havazás közepette ne pánikoljanak az emberek, de akkoriban természetes volt, hogy alkalmazkodunk a körülményekhez, és éljük tovább az életünket.
Ha neked is vannak hasonló emlékeid, ne felejtsd el megosztani!
